A növényzettel telepített tetőket két nagy - extenzív és intenzív - csoportra osztjuk. Az átmenet a két csoport között a gyakorlatban ritkán húzható meg élesen, de a funkciót tekintve alapvető különbség figyelhető meg. Míg az intenzív tetőknél a kertet a használati igényhez formáljuk, az extenzívnél a helyi ökológiai adottságok figyelembevételével alakítjuk ki a vegetációt. Extenzív tetők létesítése főként ökológiai szempontok alapján történik, így elsősorban a növényzetet helyezi előtérbe. A tető a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas. A rétegvastagság általában 10-15 cm, a hasznos terhelés 1.6-2.4 kN/m2 között helyezkedik el, amiből látható, hogy alacsony nedvességtartalmú, száraz, szélsőséges helyen kell a növényeknek fejlődni. A körülmények javításának egyrészt a hasznos terhelés megengedhető legmagasabb értéke, és az alacsony ápolási ráfordítás szab határt. Éppen ezért egy jól működő extenzív kertben olyan növényeket kell alkalmaznunk, amelyek jól tűrik a szárazságot, és minimális az ápolási igényük.

Külön ápolást, gondozást igazából csak az ültetés évében igényelnek, ilyenkor a begyökeresedésig öntözni, illetve a teljes talajfelszín borításáig gyomlálni kell. A következő évtől csak rendkívüli szárazság esetén célszerű locsolni, illetve pótolni az elszáradt foltokban a növényeket. Ez a típusú zöldtető egy ökológiai védőréteget képez.

Extenzív zöldtetőn ültethető növények:

Sedum album - Fehér varjúháj
Sedum spurium - Kaukázusi varjúháj
Sedum hybridum - Örökzöld varjúháj
Sedum rupestre - Kövi varjúháj
Sedum lydium-Kis-ázsiai varjúháj
Sedum sexangulare-Hasoros varjúháj
Delosperma cooperi - Napcsillag
Thymus serpyllum - Vadkakukkfű
Sempervivum sp - Kövirózsa
Iris pumila - Törpe nőszirom
Euphorbia myrsinites - Szürke kutyatej
Festuca glauca - Deres csenkesz
Opuntia sp.- Medvetalp kaktusz