A Kiskun-homokhátság, és különösen annak középső része nagyon rossz víztartó képességű homoktalaj, amely különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, és könnyen félsivataggá válhat. Erről a területről az utóbbi évtizedekben nagy mennyiségű vizet vezettek el, a táj erdő nélkülivé vált. Ezek a tényezők együttesen fokozottan veszélyeztetetté teszik a régiót - közölte Rédei Tamás, az intézet tudományos munkatársa.

A kutatás azokon a számításokon alapul, amelyek megmutatják, hogy milyen hatást gyakorolhat a klímaváltozás a Kárpát-medence egyes részeire. Ennek megfelelően a kísérleti területet időszakosan lefedik, így növelik a hőmérsékletet, különösen éjszaka, és 80 milliméterrel csökkentik a csapadékot, főként a nyár eleji időszakban.

A mesterségesen megváltoztatott körülmények hatására bizonyos növények tavasszal korábban aktiválódnak, és érzékenyebbek a nyári melegre. Az éghajlatváltozás eddigi magyarországi hatásairól Rédei Tamás azt mondta: a 2000-es és 2003-as aszály már időszakosan félsivataggá változtatta a vizsgált tájat, szubtrópusi növények jelentek meg és elszaporodtak a kártevők. Utóbbit segítette a legutóbbi, nagyon enyhe tél is.

Forrás: inforadio.hu

A természeti erőforrások fenntartható használatának visszaállítása, a társadalmakat és a gazdaságot fenyegető kockázatok elhárítása érdekében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) nemzetközi együttműködést kezdeményezett. Az együttműködés lényege egy nemzetközi tudományos testület létrehozása és működtetése a természeti erőforrások fenntartható használata érdekében (International Panel for Sustainable Resource Management). A testületben nemzetközileg elismert szakértők és tudósok dolgoznak majd együtt.

A tegnap létrehozott testület feladata, hogy független, tudományos véleményt adjon az erőforrás-használat környezeti következményeiről. Vizsgálni fogja a megújuló és a nem megújuló erőforrásokat, teljes életciklus-elemzéseket végez, és kitér a gazdasági növekedés, illetve az ellátás biztonságának szempontjaira. Ajánlásokat tesz arra, miképp lehet kevesebből többet elérni. A tervek szerint a testület hozzájárul a hatékonyabb forrás-felhasználás terjedéséhez, és ösztönzi a fenntarthatóságot szolgáló újításokat és találmányokat. A munkában a tervek szerint fontos szerepet kap a fejlődő országokban végzett kapcsolatépítés, továbbképzés és más támogatások.

• a világ természeti erőforrásait gyorsuló ütemben használja fel az emberiség, ami egyrészt összefügg a népesség növekedésével, másrészt az átlagos fogyasztási szint emelkedésével

• ez az átlag óriási különbségeket takar; miközben szinte fogyasztási robbanásról beszélhetünk a fejlett országokban és most már több fejlődő államban is, eközben a világ országainak nagy részében, illetve egyes országokon, térségeken belül is óriási a szegénység, s az elemi életfeltételek biztosítása is probléma

• e természeti erőforrások alatt kell értenünk az édesvízkészleteket, a termőtalajokat, az erdőállományokat, a biológiai erőforrásokat, de például az ásványi anyagokat is

• az élővilág elvben megújuló – megújulásra képes – erőforrásainak egy részét is már olyan mértékben használjuk, hogy mind több faj kerül veszélyeztetett helyzetbe

• a természeti erőforrások – mennyiségi és minőségi jellemzőiket is számításba véve – nélkülözhetetlenek a boldogulásunkhoz, társadalmi-gazdasági fejlődésünkhöz, de egyúttal ugyanez érvényes az elkövetkező nemzedékekre is, s miattuk is felelősséget kell vállalnunk

• a természeti erőforrások fenntartható használatával hosszú ideje foglalkoznak a tudomány képviselői, s e problémakör globálissá vált jellege miatt nemzetközi együttműködés alakult ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja keretében

• az Európai Unió is nagy figyelmet fordít e kérdésnek, s az EU a közelmúltban fogadta el a természeti erőforrásokkal foglalkozó tematikus stratégiáját

• az eddigieknél azonban sokkal elmélyültebb elemzésre, megközelítésre, együttműködésre van szükség, s ezért született meg az a kezdeményezés, hogy létre kell hozni egy nemzetközi, interdiszciplináris szakértői testületet, amelyik átfogó értékelést nyújthat e problémakörről, és egyúttal tudományosan megalapozott javaslatokat adhat a természeti erőforrások fenntartható használatára.